(English at the bottom...)Elkezdtem egy kardigánt:
Tegnap kb fél órán keresztül válogattam a fonalasboltban. A nénik szerintem már teljesen hülyének néztek, mert általában mindig ezt csinálom mikor bemegyek hozzájuk. A szűkös pénztárca hátrányai... Ez a fonal amúgy nem tetszik különösebben, pedig Stylecraft, a bébifonalaikat imádom :) Oké, két 400 g-os medicinlabda kijött 13 fontból, de akkó' se. Az egy dolog, hogy akril, de ezt érzem rajta, és ez az ami zavar.
A másik lehetőség az a Sirdar Click lett volna, amiben van gyapjú is, asszem 30%, de lehet, hogy 50%. A hátrányai, hogy nekem van már olyanból vastagabb fonalam és az nemtecc (furán csavarodik...) habár minőségre jó, de azért az árért már lehet is. Kb 3 font egy 50 g-os gombolyag, azaz kellett volna 12, azaz...
Szóval maradt ez.
Este a próbanégyzettel vacakoltam, szédületes, mennyire elszoktam a sima egyenes tűktől. Mondjuk amiket használtam, azok 5 és 5ésfél milisekek, 30 centi hosszal, ezeklnek már súlya is van. Az már csak hab a tortán, hogy folyton beleakadnak a szék karfájába. Mióta vettem egy 4mm-es körkötőtűt és többnyire azzal bűvészkedek, ezek a húsnyársok nagyon esetlennek tűnnek.
Most mehetek és rendelhetek 5 milis körkötőtűt. Mer nyanyáékhoz most nincs kedvem bemenni egy darabig.
Amúgy aranyosak, rendesek, segítőkészek, csak ez még otthon is többynire zavart engem a boltosokban, itt meg pláne. Szövegértési hiányosságok és antiszociális hajlamok előnytelen kombinációja.
No, aztán van már 10 négyzetem a 72-ből, 11, ha a kardigán próbáját is beledobom. Mindjárt kész :)
Itt éppen blokkolódnak a drágaszágok egy kis egészségügyi fürdő után. A kakukktojás a bal alsó kettes, ami olyan durva zsákvászonnak látszik, na ő a kardigánom próbakockája. Kicsit túlságosan kifeszítettem, úgyhogy mikor fölemeltem, át tudtam látni rajta. Grr.
A többinek inkább jót tett, és végre látszanak a minták! Jeee :)
A mérete persze egyiknek se 20x20 centi. A magasság többnyire stimmel, de a szélesség 19 és 23 centi között változik. Majd csalnom kell az összehorgolással.
Muffinból lassan elfogy a 4. felvonás is, ezúttal nem kevertem bele a csokit, csak a tetejére szórtam - nem nagyon segített. Az viszont igen, hogy 175 °C-ra raktam be sülni, és csak 19 percre, de már épp kezdett túlsülni. Szóval 175 fok és 17,5 perc épp elég lesz :) A csokidarabokat meg nem tudom mikor lehetne hozzáadni, talán a sütés vége előtt 5 perccel?! Hogy azért bele is süjlön egy kicsit.
Vagy csak túl laza a tészta, azért titanic-oznak le az aljára.
Ja és még voltunk moziban is, megnéztük unokatesóval a Dragonball-t, hát, olyan élőszereplős anime. Azt hiszem erre mondják azt az angolok hogy egy kicsit "cheesy". Az a fura, hogy japán gyártmányban az ilyen elmegy, angolul meg bosszantó.
Az azért muris volt, mikor megszólaltak japánul az egyik jelenetben, és mindketten értettük amit mondtak :) Túl sok animét nézünk :)
(Edited on april 22: Just started the Central Park Hoodie. After spending half hour with choosing yarn :) And after that, had to fight with the oversized needles, too. Since then i bought circulars in the appropriate size and it's much more managable.
The other pic shows my bedcover-to-be, upside down coz im a bat so how else ;) 10 squares from the 72, plus one, second from the left bottom, that's the swatch for the CPH.
Plus i'm blabbing about botching the muffins - again - and watching Dragonball in the cinema and understanding the japanase lines. Yey. )
Nahát, épp mostanában gondoltam rá, hogy kedvenc festőm kicsit egysíkú lett stílusban az elmúlt években, régebben sokkal többféle technikával dolgozott. Végülis jó, gondoltam, megtalálta azt a stílust, amivel a legjobban ki tudja fejezni magát, ami legjobban illik hozzá, és lezárta a kísérletező időszakot; ez az élet rendje.
Itt éppen blokkolódnak a drágaszágok egy kis egészségügyi fürdő után. A kakukktojás a bal alsó kettes, ami olyan durva zsákvászonnak látszik, na ő a kardigánom próbakockája. Kicsit túlságosan kifeszítettem, úgyhogy mikor fölemeltem, át tudtam látni rajta. Grr.
